Mennyei teremtmények

Két új életről is be kell számoljak ma. Az egyik, hogy ma új taggal bővült a host családom, egy tündéri kiscicával! A cicánk, Gwen a mamája, és két kis jövevény is született, de sajnos az egyik meghalt :( Kérdeztem Siant h azért nem akar-e neki nevet adni, h tudjunk rá hogyan emlékezni, és elnevezte Harry-nek:) R.I.P. Harry :( Az élő cicának még nincs neve. Félóránként megyek le ellenőrizni, h minden oké-e, h nem fekszik-e rá Gwen a kölykére, mert a másikat is úgy néz ki h összenyomta véletlenül, azért halt meg...

A másik új élet az enyém:)) Kivettem ugyanis egy szobát hétfőn este, hála az égnek! Tök jó árban volt, nem volt sok a kaució sem. Kicsit messze van ugyan a központtól, 20 perc gyalog, de van 2 jó lábam, úgyhogy akkor már ki is használom őket. Hétvégén vagy jövő héten átviszem a cuccom, még nem tudom, de az biztos, hogy jövő péntekig itt vagyok a családdal.

Na nagy örömömre tegnap közölte a főnök az étteremben h sajnos csak nyárra tud alkalmazni. Úgyhogy tegnap megint belevetettem magam a munkakeresés nagy forgatagába, nyomtattam CV-t és csak úgy találomra bementem ide-oda, h héé nem akarjátok h itt dolgozzak? Aztán már az első helyen volt üresedés, meg még egyet találtam, de máshol is otthagytam azért a CV-m, ahol engedték, hátha később kell nekik ember, szeptemberig úgyis van még időm. Meg az egyik barátnőm is mondta h a pubban, ahol dolgozik, több embert is keresnek, úgyhogy ott is "könyörögtem" egy kört.

Jaj már úúúgy várom a költözést !!... Végre főzhetek magamnak... Amit csak akarok... Amennyit akarok... Tegnap 2 szelet pizzát kaptam vacsorára. Hát igazán remek volt, azt hittem, belém se fér.

Amúgy jobb is h itthagyom a családot, mert hétfőn megtudtam h el akarnak költözni, ráadásul valahova fel északra a fenébe. Hát engem oda  a még hidegebbe semmi pénzért nem vihetnének magukkal, nem vagyok én mobil au-pair.

Persze nagyon sajnálom, h a kölyköket itthagyom, mert nagyon szeretem őket. Azt terveztem, h majd ezután is találkozunk néha, de ha messze költöznek, akkor nemigen fogunk... Ó pedig azt terveztem, ők lesznek a koszorúslányaim, ha egyszer vki bevállal egy esküvőt velem. Meg utána egy életet :D

Jaj tegnap a suliban olyan édi kislányt láttam! Vagyis kisbabát, Isabelnek hívják és 5 hónapos. Annyira cuki volt, úgy lefényképeztem volna, dehát mondom azt mégse illik vagy nemtom. Meg van még 2 nagyobb kislány, akiket mindig látok a suliban - mármint kb. 2-3 évesek, gondolom a tesóik járnak oda -, Darcy, egy cuki szöszi, meg Charlotte, egy kis barna tündérke:D Jaajj, annyira várom már h engem is boldogítsanak ezek a kis mennyei teremtmények !!! :) Mármint anyukaként, au-pairként köszi, elég volt.

6 fánk & Shepherd's Pie

Uhh gyerekek, micsoda stresszes 2 napon vagyok túl...! Ugye írtam, hogy úgy volt, hétfőn azaz tegnap hív a főnök az étteremből, hogy a héten melyik napra osztott be dolgozni. Hát persze, hogy nem hívott. Húú tegnap már kezdtem idegronccsá válni, ma már az is lettem konkrétan, úgyhogy figyelemelterelésképp reggel, miután ledobtam a kölyköket a suliban, elballagtam a Marks & Spencerbe fánkot vásárolni, és magamba is tömtem hatot, szóval kb kifosztottam a készletet.

Aztán kérdezgettem a Google Desktop-os csodamondó Varázsgömbömet, hogy van-e értelme felhívnom ma a főnököt, de nemleges választ adott, ugyanakkor azt mondta, hogy igen, van még állásom abban az étteremben. Ezt úgy raktam össze, hogy majd a főnök fog hívni. Hát du 2-kor már kezdtem elveszteni a bizalmam a gömbiben, úgyhogy felhívtam a pasit, persze mit ad Isten, foglalt volt, naná! Aztán félóra múlva felhívtam megint, akkor már felvette. Na jó, tudom, hogy már nem bírjátok idegekkel, úgyhogy nincs több barokk körmondat: hétvégén megyek dolgozniiii !!! Mindkét napra beosztott, és elvileg egyik nap valami sráccal fogok dolgozni. Te jó ég, remélem mint az angol fiúk általában, nem túl jóképű, mert ha mégis, tuti kirúgnak, mert egész nap őt bámulnám :D Szóval nagyon örülök, hogy mehetek, már tökre várom!

Jaj minden nappal egyre inkább rájövök, hogy mennyire jól jött nekem ez az állás, mert a kölykök mostanában halálra idegelnek. Vagyis a 3-ból "csak" 2, a legkisebb meg a legnagyobb, Sian és Chris. Ma Sheperd's Pie-t vacsoráztunk, nyami, persze Chris - mint általában mindent - ezt is utálja. De anyuka mindig próbálja belekényszeríteni a nemszeretem kajákat is, mondjuk érthető, mert amúgy kb soha nem enne semmit, mert alig van vmi, amit szívesen elmajszolgat. Már mindenki befejezte az evést, de ez a két kis ember még nem. Sian tök undorítóan ette a brokkolit, de igen nehezére esett megenni a maradék falatnyi Shepherd's Pie-t a tányérján, de anyuka nem nagyon szereti, ha kidobják a kaját, úgyhogy percenként mondogattam neki, hogy ne beszélj, hanem tömd a majmot inkább. Chris meg szinte hozzá se nyúlt az adagjához, inkább a villájával paskolta a krumplipürét, hogy milyen rosszul nézni, mindeközben még vitatkoztak is vmin a húgával, fel is álltak és kicsit meg is ütötték egymást, meg kiabáltak. Háát mondom ilyen nincs. Aztán végülis nem fejezte be egyik se a vacsorát, hanem anyuka engedélyével kidobták a maradékot. Jaj mitől kímélt volna meg, ha korábban megengedi nekik...

Life for rent

Elkezdtem aktívan kiadó szobát keresni, ami annyit jelent, hogy felhívtam egy főbérlőt tegnap, akivel megbeszéltük, hogy este megyek megtekinteni a kérót. Hát persze du. lemondta, így áttettük mára, de időpont még nincs, majd hív... Mondta, hogy más is megnézi ma, aminek rettentően örültem, ugyanis ez a lakás maga a tökély. De tényleg! Ezt figyeljétek. Először is 380 font/hó (az átlag 400, így egy kicsit olcsóbb, ami nem rossz ugye), 300 a kaució (400-at szoktak a legtöbb helyen kérni, úgyhogy ez baromi jó), 20-30 év közöttiek a lakótársak, nem lakik ott a házinéni, jól néz ki a lakás, ééés ráadásul baromi jó helyen van, közel a tenger, közel a központ! Ugye mondtam, hogy tökéletes:) Ezért nyilván nem is lesz az enyém úgyse:( Hiszen nyilván az a valaki is több mint jónak találja majd, bár reménykedek, hogy ő mégse ilyesmit keres:)

Amúgy nem egyszerű ez a szobakeresés. A neten nem valami sokat hirdetnek, azok között is rengeteg az olyan, hol kérnek referenciát. Ugye az érdekli őket, hogy az előző helyeden fizettél-e rendesen időben, meg ilyenek. De ha én au-pair vagyok, hogy a viharba szerezzek referenciát, mikor nem fizetek lakbért?? 

Tegnap vettem egy helyi újságot, amiben találtam elég sok hirdetést, ingatlanirodákét. Felmentem a honlapjaikra, hát ott meg többnyire egész házakat hirdetnek, szóval nem tudom... Az azoknak jó, akik társasággal keresnek albit ugye.

Jaaaj, annyira akarom azt a lakást !! Minden szempontból jó... Semmi kedvem idősebbekkel élni, meg a főbérlővel se, családdal meg pláne, hiszen most is azt csinálom. Jó, persze, ha szorít az idő, valamit mindenképp ki kell venni, aztán max ha nem olyan jó, 1-2 hónap és elköltözöm. Mert költözni aztán imádok... 

Hello, what can I get you?

Szombaton túlestem az első munkanapon, vagyis inkább úgy mondanám, az első három munkaórán, ugyanis csak ennyit kellett bent lennem így elsőre az étteremben. Mondjuk nem is bántam, miután megtudtam, hogy 6 után valami 40 fős party lesz ott. Nagyon tetszett az egész, elég sokan is voltak, mondjuk a főnökség szerint általában ennél is többen vannak. Nna 'iszen... :D
Egy csaj tanítgatott, akiről kb félórás ottlétem után kiderült, hogy a főnökék lánya. Na mondom, ezzel se lehet akkor majd szidni a górét.
Azt hittem, így első nap csak asztalokat törlök meg a pultot takarítom, aztán ehhez képest már az elején vehettem fel rendeléseket, meg számlát is adhattam ki, jó persze akkor a csaj is ott volt, mert a pénztárgépet még nem tudom egyedül kezelni. A számokkal ha nem is vagyok túl jó viszonyban, azért felismerem őket, és géppel az összeadás is megy, de ez a masina olyan, h kb minden kajának meg piának külön nyomógomb van rajta, szóval először be kell ütni az összeget, aztán ezeket a gombokat kell nyomiszolni.
Minden vendég kedves volt amúgy, így semmi stressz nem ért, egy pasas reklamált csak, hogy fura ízű a söre, azt kicseréltem neki, aztán mindenki boldog volt.
Hamar feltűnt, hogy sehol nem látok sörcsapot. Hát mondom oké, hogy ez Anglia, de azért annyira más nem lehet, hogy hosszas nézelődés után se vegyem észre. (Meg különben is láttam már, voltam pubban úgy kétszer haha.) Aztán rájöttem, hogy a lenti részben,  a pubban van csak, így nekünk oda kell lemászkálni sörért. Hát ez kissé veszélyesnek bizonyult számomra, miután egy 6 sörrel teli tálcát kell felügyeskednem onnan, ugye lépcsőn. Jááááj.
Délután, mikor végeztem bejött a főnök, aztán mondta, hogy hétfőn, azaz ma felhív, hogy mikor jöjjek legközelebb. Nyilván szombat vagy vasárnap lesz, mert ugye hétközben még au-pairkedem.

Wooohooooo !!!

És igen, hamarosan vége! Hogy minek, és miért örülök neki? Az au-pair korszakom van leáldozóban, hála a magasságosnak! Persze, hogy örülök neki, mert tudjátok, hogy nem voltak éppen felhőtlenek az elmúlt hónapjaim, köszönhetően a családok hozzáállásának. Ahol most vagyok, nem is rossz a helyzet, mármint itt legalább nem szólogat be anyuka, legalábbis most már nem, a gyerekek pedig szeretnek. Na de egész itteni tartózkodásom alatt azt vártam, hogy albérletbe költözhessek, hogy végre elkezdődhessen a normális itteni életem! És hétfőn kiderült, hogy kaptam új munkát, Worthing-ben a parton egy étterem/borozóban, aminek az alsó részében egy pub van, heti 2 Open Mic-kal jeeeeee! Holnap lesz az első napom, de ez még csak ilyen ismerkedés célzattal lesz, hiszen még pár hetet maradnom kell, amíg a család megtalálja méltó utódomat. Hát nem lesz könnyű engem pótolni! Igen, nyilván ők is így gondolják.

Rögös út vezetett idáig, de örülök, hogy nem adtam fel, így legalább nem fogom azt gondolni, hogy meg se érdemlem, ha valami jó történik velem :) Ami már azért járna, valljuk be. Na de nem panaszkodom, azért nem annyira hányattatott a sorsom:)

Holnap 1-re megyek az étterembe, tudják ám, mikor kell behívni az embert, hogy megőrizze teljes lelki nyugalmát: szombaton, ebédidőben! Ezaaaazzz. De bejön hozzám egyik barátnőm a munkaidőm vége felé, és ha nem vágnak ki a trágya munkám miatt, akkor talán még meg is iszunk valamit ott:)

Drukkolni megengedett!!! Köszi :D

ALL THE GOOD THINGS

1. O P E N M I C


Zene-fanatikus vagyok, egészen kiskorom óta amikor csak lehet, zenét hallgatok. Itt Angliában a pubokban, bárokban gyakran tartanak ún. Open Mic night-okat, amikor akárki felléphet, énekelhet. Sok barátomnak remek hangja van, és gitároznak, zongoráznak, dobolnak... Imádom ezeket az estéket! És akiket nem ismerek, azok is nagyon jók mindig, kivétel nélkül!


2. T E N G E R


Egy egész nagy tengerparti városban élek délen. Mielőtt kijöttem, Londonba akartam menni, de volt egy szimpi itteni család, és hát gondoltam, miért ne, főleg hogy otthon is víz mellett, a Balatonnál nőttem fel. Csudijó móló van, csak sajnos sokszor rossz az idő és rettenetesen fúj a szél, így nem túl gyakran sétálok rajta. De a partra sokszor lemegyek, gyönyörűűű !!!


3. A N G O L


Nyolcévesen kezdtem angolt tanulni, és mindig is imádtam. Aztán 17 évesen letettem a nyelvvizsgát; és utána nem is tanultam több angolt, csak a filmet, sorozatok segítettek, hogy valamennyire tartsam a szintet. De mindig is vágytam arra, hogy sokat beszélhessek angolul, és végül tényleg itt kötöttem ki. Jó, hogy mindig hallok valami új szót, kifejezést, és nem zavar, amikor néha az angol barátaim elragadtatják magukat, és tök gyorsan beszélnek egymással, én meg utána megkérdezem, hogy most miről karattyoltok itt??? Egyébként az angolok helyesírása borzasztó, legalábbis az én ismerőseimé százszor rosszabb, mint az enyém.


4. M A R M I T E


Aki még nem élt Angliában, valószínűleg nem tudja, mi ez. Ez egy szendvicskrém, aminek szerintem hasonló íze van, mint annak a zsírnak, ami a sülthús után marad a tepsiben. De ez egyáltalán nem húsos, rá is van írva, hogy vega. Úgy hallottam, a sörgyártásnál marad meg valami anyag, és abból készül, szóval növényekből. Nagyon sós! But loooove it !!!


5. A D E L E


Jóóó, tudom, az 1. pont is a zenéről szólt, de ennek a lánynak jár egy külön!! Itt ismertem meg a zenéjét. Imádom. Minden vágyam, hogy lássam élőben.


6. V O N A T


Kb. egy hónapja laktam itt, amikor először szálltam vonatra, mindezt egyedül. Drága, de szerintem erről elég híres Anglia külföldön. De szép, iszonyú halk!!, és iszonyú pontos! Legalábbis nálam eddig mindig az volt. És be is mondják, ki is írják a következő megálló nevét, ellenben a buszon egyiket sem teszik, legalábbis ezen a környéken nem.


7. S T R O N G B O W


Ez egy sörfajta, ami elvileg otthon nem kapható. Talán furcsának hangzik, de ribizliszörppel iszom mindenhol, az itteni barátoktól tanultam:) Nem vagyok híve az italok mixelésének (a koktélokon kívül persze), de ez lovely!


8. I D Ő J Á R Á S


Lehet, hogy most veszítünk el minden látogatót, és engem komplett elmebeteggé nyilvánítanak, de én igenis szeretem, hogy télen nincs baromi hideg, nyáron meg nincs gatyarohasztó meleg. Jóó, én is szeretnék lebarnulni már így július körül, de inkább ez, mint a szauna:) Különben is a leggings a kedvencem, 30-40 fokban meg nem épp ideális :))


9. A N G O L K A J A


Húú... Hol is kezdjem. Meg nem mondom, mi volt az első angol kaja, amit kóstoltam. De azt tudom, hogy mit szeretek: Sheperd's Pie (aki nem ismeri, guglizza), Cottage Pie, ecetes chips, fish & chips, wasabi-s sült borsó (ezt nem igazán tudom, hogy hívnák magyarul, de ilyen rágcsálnivaló ez, fogalmam sincs, hogy csinálnak olyasmi cuccot a borsóból, mint a popcorn, de nagyon finom), Fish Pie, angol reggeli.... biztos van még, majd ideírom. Nem angol, de muszáj megemlítenem a kínai kaja iránti imádatom, amit otthon is szerettem már, de itt jobban megismertem, és kb. minden sarkon van egy kínai take-away:)


10. C H A R I T Y S H O P S


Vagyis turkálók, de itt nem úgy hívják őket, hanem ilyen jótékonysági boltoknak, megvan, hogy melyik milyen alapítványt támogat. Van, amelyik nagyon olcsó, van egy kicsit drágább, de nekem rengeteg ruhám van ezekből. Megéri, mert márkás cuccokhoz nagyon könnyű így olcsón hozzájutni.

Angol családok idegesítő, de néha vicces szokásai

Az alábbiakban néhány érdekes, esetenként vicces dolgot osztanék meg veletek, amikkel a családjaim sokkoltak az elmúlt hónapokban:)


* Hove-ban a családomnak 3 kutyája volt, általában bent tartózkodtak a házban. Mikor odamentem, anyuka közölte, hogy a golden retrievernek ám az én szobám a kedvenc alvóhelye, és kivétel nélkül, MINDEN éjjel ott alszik, probléma ez nekem? Neeem, persze, hogy nem. Amúgy elsőre tényleg nem tűnt gáznak, mert nagyon szeretem a dögöket, na de amikor kutyaúr olykor éjfélkor meg azután ugatott az ajtóm előtt, hogy szeretne bejönni, reggel meg pofátlanul korán jelezte, hogy elhagyná a szobát, akkor kicsit azért csökket a kutyaimádatom.


* Az egyik családom úgy mosta a zoknikat a mosógépben, hogy össze voltak párosítva, így egymásba hajtogatva, vagy hogy mondjam. Biztos szép tiszták lettek.


* Nem használhattam a sütőt, csak ha anyuka otthon volt, mondván, hátha elrontom, mert volt egy korábbi au-pair, aki elrontotta a mosógépet. Szóval csomó dologról le kellett mondanom, ami sütőben készíthető, pl. a gyerekek is sokszor szerettek volna főzőcskézni, sütit sütni velem, dehát szegények mindig csalódtak, mikor kiderült, hogy a sütő számunkra csak dísznek van (nekem néha tükörnek is).


* A 12 éves "fiam" egyszer közölte, hogy soha, semmilyen körülmények között nem nyithatom ki a szobájában az ablakát, és az X-Box-át el ne merjem mozdítani, mert már attól tönkremegy, ha ránézek (na jó, ezt nem így mondta, de kb. ez volt a lényege). A döbbenettől meg se kérdeztem, hogy miért nem engedhetek be egy kis levegőt a birodalmába, de persze mikor nem volt otthon, megtettem, elvégre ki szeret oroszlánszagban rendet rakni?


* Az egyik apukának voltak olyan roppant férfias kardigánjai, amelyeknek a derekén volt kötő, és ezt ő hátul masnira (!) szerette megkötni. Vagyis szerette velem megköttetni. Mindig valami szörnyű dologra gondoltam közben, nehogy kinevessem ezt a buta szokását.


* Még egy ablakos sztori. A szobám egykor gyerekszoba volt (nem volt nehéz kitalálnom a micimackós tapétából, mikor megérkeztem), ezért az ablakot csak résnyire lehetett kinyitni, nehogy kimásszon és leessen a gyerek. Na kösz, de értem nem kell ennyire aggódni - talán nem tűnök mindig túlzottan értelmesnek, de annyira nem tudtak az őrületbe kergetni, hogy kivessem magam az emeletről.


* Anyuka egyszer azt mondta az egyik kislánynak, hogy lányom, tudom, hogy elfogyott a szörp, de nem tudok venni, amíg nem kapok fizetést (egyedülálló anyuka). De azért magának és a kölyköknek is minden egyes ruhadarabját a Next-ben veszi, ami nem a legolcsóbb. Majdnem felajánlottam egy fontot a szörpre, mert már nekem is hiányzott.


* Anyuka szerint az kupi, ha a fürdőszoba-polcon katonásan sorakoznak a samponok, tusfürdők, stb. Az első héten 3 egymás utáni nap kért meg, hogy tegyek rendet a fürdőben, ami nálam kimerült abban, hogy mindig más sorrendben tettem oda a flakonokat, míg egyszer bementem, és az összes eltűnt. Anyuka betette őket (köztük az én cuccaimat is) a csap alatt szekrénybe. Ekkor jöttem rá, hogy rend = a polcon semmi (max. néha egy kis por megengedett, ha elfelejtem letörölni).