ALL THE GOOD THINGS

1. O P E N M I C


Zene-fanatikus vagyok, egészen kiskorom óta amikor csak lehet, zenét hallgatok. Itt Angliában a pubokban, bárokban gyakran tartanak ún. Open Mic night-okat, amikor akárki felléphet, énekelhet. Sok barátomnak remek hangja van, és gitároznak, zongoráznak, dobolnak... Imádom ezeket az estéket! És akiket nem ismerek, azok is nagyon jók mindig, kivétel nélkül!


2. T E N G E R


Egy egész nagy tengerparti városban élek délen. Mielőtt kijöttem, Londonba akartam menni, de volt egy szimpi itteni család, és hát gondoltam, miért ne, főleg hogy otthon is víz mellett, a Balatonnál nőttem fel. Csudijó móló van, csak sajnos sokszor rossz az idő és rettenetesen fúj a szél, így nem túl gyakran sétálok rajta. De a partra sokszor lemegyek, gyönyörűűű !!!


3. A N G O L


Nyolcévesen kezdtem angolt tanulni, és mindig is imádtam. Aztán 17 évesen letettem a nyelvvizsgát; és utána nem is tanultam több angolt, csak a filmet, sorozatok segítettek, hogy valamennyire tartsam a szintet. De mindig is vágytam arra, hogy sokat beszélhessek angolul, és végül tényleg itt kötöttem ki. Jó, hogy mindig hallok valami új szót, kifejezést, és nem zavar, amikor néha az angol barátaim elragadtatják magukat, és tök gyorsan beszélnek egymással, én meg utána megkérdezem, hogy most miről karattyoltok itt??? Egyébként az angolok helyesírása borzasztó, legalábbis az én ismerőseimé százszor rosszabb, mint az enyém.


4. M A R M I T E


Aki még nem élt Angliában, valószínűleg nem tudja, mi ez. Ez egy szendvicskrém, aminek szerintem hasonló íze van, mint annak a zsírnak, ami a sülthús után marad a tepsiben. De ez egyáltalán nem húsos, rá is van írva, hogy vega. Úgy hallottam, a sörgyártásnál marad meg valami anyag, és abból készül, szóval növényekből. Nagyon sós! But loooove it !!!


5. A D E L E


Jóóó, tudom, az 1. pont is a zenéről szólt, de ennek a lánynak jár egy külön!! Itt ismertem meg a zenéjét. Imádom. Minden vágyam, hogy lássam élőben.


6. V O N A T


Kb. egy hónapja laktam itt, amikor először szálltam vonatra, mindezt egyedül. Drága, de szerintem erről elég híres Anglia külföldön. De szép, iszonyú halk!!, és iszonyú pontos! Legalábbis nálam eddig mindig az volt. És be is mondják, ki is írják a következő megálló nevét, ellenben a buszon egyiket sem teszik, legalábbis ezen a környéken nem.


7. S T R O N G B O W


Ez egy sörfajta, ami elvileg otthon nem kapható. Talán furcsának hangzik, de ribizliszörppel iszom mindenhol, az itteni barátoktól tanultam:) Nem vagyok híve az italok mixelésének (a koktélokon kívül persze), de ez lovely!


8. I D Ő J Á R Á S


Lehet, hogy most veszítünk el minden látogatót, és engem komplett elmebeteggé nyilvánítanak, de én igenis szeretem, hogy télen nincs baromi hideg, nyáron meg nincs gatyarohasztó meleg. Jóó, én is szeretnék lebarnulni már így július körül, de inkább ez, mint a szauna:) Különben is a leggings a kedvencem, 30-40 fokban meg nem épp ideális :))


9. A N G O L K A J A


Húú... Hol is kezdjem. Meg nem mondom, mi volt az első angol kaja, amit kóstoltam. De azt tudom, hogy mit szeretek: Sheperd's Pie (aki nem ismeri, guglizza), Cottage Pie, ecetes chips, fish & chips, wasabi-s sült borsó (ezt nem igazán tudom, hogy hívnák magyarul, de ilyen rágcsálnivaló ez, fogalmam sincs, hogy csinálnak olyasmi cuccot a borsóból, mint a popcorn, de nagyon finom), Fish Pie, angol reggeli.... biztos van még, majd ideírom. Nem angol, de muszáj megemlítenem a kínai kaja iránti imádatom, amit otthon is szerettem már, de itt jobban megismertem, és kb. minden sarkon van egy kínai take-away:)


10. C H A R I T Y S H O P S


Vagyis turkálók, de itt nem úgy hívják őket, hanem ilyen jótékonysági boltoknak, megvan, hogy melyik milyen alapítványt támogat. Van, amelyik nagyon olcsó, van egy kicsit drágább, de nekem rengeteg ruhám van ezekből. Megéri, mert márkás cuccokhoz nagyon könnyű így olcsón hozzájutni.

Angol családok idegesítő, de néha vicces szokásai

Az alábbiakban néhány érdekes, esetenként vicces dolgot osztanék meg veletek, amikkel a családjaim sokkoltak az elmúlt hónapokban:)


* Hove-ban a családomnak 3 kutyája volt, általában bent tartózkodtak a házban. Mikor odamentem, anyuka közölte, hogy a golden retrievernek ám az én szobám a kedvenc alvóhelye, és kivétel nélkül, MINDEN éjjel ott alszik, probléma ez nekem? Neeem, persze, hogy nem. Amúgy elsőre tényleg nem tűnt gáznak, mert nagyon szeretem a dögöket, na de amikor kutyaúr olykor éjfélkor meg azután ugatott az ajtóm előtt, hogy szeretne bejönni, reggel meg pofátlanul korán jelezte, hogy elhagyná a szobát, akkor kicsit azért csökket a kutyaimádatom.


* Az egyik családom úgy mosta a zoknikat a mosógépben, hogy össze voltak párosítva, így egymásba hajtogatva, vagy hogy mondjam. Biztos szép tiszták lettek.


* Nem használhattam a sütőt, csak ha anyuka otthon volt, mondván, hátha elrontom, mert volt egy korábbi au-pair, aki elrontotta a mosógépet. Szóval csomó dologról le kellett mondanom, ami sütőben készíthető, pl. a gyerekek is sokszor szerettek volna főzőcskézni, sütit sütni velem, dehát szegények mindig csalódtak, mikor kiderült, hogy a sütő számunkra csak dísznek van (nekem néha tükörnek is).


* A 12 éves "fiam" egyszer közölte, hogy soha, semmilyen körülmények között nem nyithatom ki a szobájában az ablakát, és az X-Box-át el ne merjem mozdítani, mert már attól tönkremegy, ha ránézek (na jó, ezt nem így mondta, de kb. ez volt a lényege). A döbbenettől meg se kérdeztem, hogy miért nem engedhetek be egy kis levegőt a birodalmába, de persze mikor nem volt otthon, megtettem, elvégre ki szeret oroszlánszagban rendet rakni?


* Az egyik apukának voltak olyan roppant férfias kardigánjai, amelyeknek a derekén volt kötő, és ezt ő hátul masnira (!) szerette megkötni. Vagyis szerette velem megköttetni. Mindig valami szörnyű dologra gondoltam közben, nehogy kinevessem ezt a buta szokását.


* Még egy ablakos sztori. A szobám egykor gyerekszoba volt (nem volt nehéz kitalálnom a micimackós tapétából, mikor megérkeztem), ezért az ablakot csak résnyire lehetett kinyitni, nehogy kimásszon és leessen a gyerek. Na kösz, de értem nem kell ennyire aggódni - talán nem tűnök mindig túlzottan értelmesnek, de annyira nem tudtak az őrületbe kergetni, hogy kivessem magam az emeletről.


* Anyuka egyszer azt mondta az egyik kislánynak, hogy lányom, tudom, hogy elfogyott a szörp, de nem tudok venni, amíg nem kapok fizetést (egyedülálló anyuka). De azért magának és a kölyköknek is minden egyes ruhadarabját a Next-ben veszi, ami nem a legolcsóbb. Majdnem felajánlottam egy fontot a szörpre, mert már nekem is hiányzott.


* Anyuka szerint az kupi, ha a fürdőszoba-polcon katonásan sorakoznak a samponok, tusfürdők, stb. Az első héten 3 egymás utáni nap kért meg, hogy tegyek rendet a fürdőben, ami nálam kimerült abban, hogy mindig más sorrendben tettem oda a flakonokat, míg egyszer bementem, és az összes eltűnt. Anyuka betette őket (köztük az én cuccaimat is) a csap alatt szekrénybe. Ekkor jöttem rá, hogy rend = a polcon semmi (max. néha egy kis por megengedett, ha elfelejtem letörölni).

Still here!

Nos úgy tűnik, 3 hónapra volt szükségem, hogy úgy gondoljam, megérdemeltek egy új bejegyzést:) Dehát minden jóra várni kell!

Egyébként az igazi oka, hogy nem írtam, az, hogy úgy éreztem, semmi olyasmi nem történik velem, amit érdemes lenne megosztanom. De így utólag azt gondolom, inkább csak a lustaságomat akarom ezzel magyarázni:) Na nem kell megijedni, nem maradtatok le semmi olyanról, amit ne lehetne utólag pótolni, és minden lényegesről beszámolok rövidesen.

Csak türelem!! (Azt meg bőven volt idő gyakorolni az elmúlt hónapokban.)